Népszerű bejegyzések

Az alábbiakban olvashatók mindazok az események melyek velem szakmai pályám alatt megestek, vagy amelyek befolyással voltak rá. Kedves Olvasó! Kérlek jóindulattal olvasd soraimat és ha érdekesnek, tanulságosnak, esetleg szórakoztatónak találod meséld tovább ismerőseidnek. Pap Norbert

2011. június 12., vasárnap

lyuk a sajtban

Hajdú Zoltán – Horváth Gyula szerk. 2010: Regionális átalakulási folyamatok a Nyugat-Balkán országaiban. Régiók Európája 4. MTA RKK, Pécs, 615 p.

/Részlet a recenzióból, melyet a balkanista kollégákkal közösen írtunk/








"... A regionalizmus olyan modern paradigma, amely az állam, vagy éppen Európában az integrációs szervezetbe tömörült államok arra irányuló törekvését fejezi ki, hogy elsősorban a területi-fejlettségi különbségek mérséklésével, az államterület integritásának növelésével segítsék elő a társadalmi konfliktusok kezelését. Ugyenezt a célt szolgálja a helyi-térségi versenyképesség javítása is. Ezen kívül egyebek között még a környezet állapotának javítása és a kulturális regionalizmus értékeinek megőrzése is prioritás lehet.
Vajon a Nyugat-Balkán térsége esetében ez a paradigma értelmezhető-e? Véleményünk szerint csak nagyon korlátosan. A térség fő mozgásiránya a közelmúltban a dezintegrálódás volt. A területén 20 éve még két ország (Jugoszlávia és Albánia) osztozott, majd pedig Jugoszlávia több lépcsőben történt feldarabolódása után, ma hét államnak ad helyet. A nyolcadik állam (Szlovénia) a Nyugat-Balkán térségét (mint kényszerű “térközösséget”) el is hagyta. A területi-fejlettségi különbségek a korábbiakhoz képest is hatalmasra nőttek, de a helyi társadalomnak és a politikának a fő problémája nem ez, hanem a nemzetállami keretek akár erőszakos kialakítása lett. Ebben a megközelítésben a regionalizmus nem pozitív töltésű fogalom, hanem a szeparatizmus szinonimája, vagyis a kényszerből elfogadott és átmenetinek tekintett, kívülről oktrojált berendezkedéssel kapcsolódik össze. A természeti, települési, vagy általában a földrajzi környezet értékei, állapota iránti felelősségérzet alacsony fokú és nem társadalmi prioritás. Elég csak a háborús pusztításokra, a szociális feszültségekre és a környezeti rablógazdálkodásra utalnunk.  
A térség “területi egységként” olyan, mint a lyuk a sajtban. Nem attól lesz az, amiből áll, hanem attól, ami körülveszi, illetve ami hányzik belőle. A Nyugat-Balkán esetében ez a kérdés aligha kerülhető meg. Egyes részeiben nyugatias, más részeiben az ortodox keresztény és muszlim civilizációs hátterű, az elmúlt években az erőszakos, háborús hátterű államosodás korunkban máshol és máskor szinte példátlan dimenzióit megélő területről van szó. Nemzeti integrációs törekvéseket figyelhetünk meg, amelyek nem csak valamiért, hanem általában valami ellen szerveződnek. Kérdéses a térség egyes államainak integrálódási iránya és az integráció dinamikája is. Ha jellemzi valami, akkor az az, hogy az Európai Unión által közrefogott és igen jelentős biztonsági kockázatokkal jellemezhető zárványt alkot. Szlovénia “kiválása” a térségből ezért nem részletkérdés, hanem alapvető jelentőségű, ui. arra utal, ami a térség “együvé” tartozásának lényege, és amit a szerzők - úgy tűnik - nem értettek meg."



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése