A Pécsi Tudományegyetem
Földtudományok Doktoriskola oktatói 2016. március 31. és április 13. között
Kőrösi Csoma Sándor nevét viselő emlékexpedíciót szerveztek Indiába, hogy közösen
gondolják át az indiai magyar emlékezetet és emlékezetpolitikát. A programot
Dr. Pap Norbert és Dr. Wilhelm Zoltán szervezték és vezették. A doktoriskolához
kötődő oktatók, a Geopolitika doktori programot vezető, az indiai Goa
történelmi szerepét vizsgáló Dr. Szilágyi István, az iszlámmal és
biztonságpolitikával foglalkozó Dr. N. Rózsa Erzsébet, a különböző civilizációs
hátterű nemzeti szervezeti kultúrákat kutató Dr. Jarjabka Ákos, a kulturális
turizmus szakértő Dr. Gonda Tibor és a magyar arisztokrácia 19–20. századi
indiai utazásait vizsgáló Dr. Kitanics Máté csatlakoztak a kezdeményezéshez.
Ács Marianna predoktor a kereszténység indiai helyzetével, az európai és
amerikai missziós munkával, különösen pedig a magyar hozzájárulással
foglalkozott, míg Nemes Viktória doktorandusz az indiai nőkérdés egyes aspektusaira
reflektáló doktori kutatásaihoz szerzett helyi tapasztalatokat, intézményi
kapcsolatokat és kutatási ötleteket. Dr. Wilhelm Zoltán, aki 15 éve kutatja
India földrajzát és ez alatt páratlan terepi tapasztalatokra tett szert, igen
magas színvonalú szakmai vezetést biztosított, miközben a helyi intézményi
találkozók megszervezésére is kiemelt hangsúlyt fordított. Ezen túl
biztosította a magyar indiai jelenléttel, köztük a Kőrösi Csoma Sándorral
kapcsolatos ismereteket. Dr. Pap Norbert az indiai magyar emlékezethez
kapcsolódó kutatási programot szervezte meg és a talán leghíresebb magyar
muszlim, Germanus Gyula és felesége, Hajnóczy Rózsa indiai tartózkodásával, az
iszlámra való áttérésével kapcsolatos emlékezeti kérdésekkel foglalkozott.
Az utazás során mintegy
féltucatnyi magyar emlékhelyet kerestek fel és mérték fel ezek helyzetét,
általános állapotát, valamint hogy magyar emlékezeti szempontból milyen
üzenetet közvetítenek és milyen színvonalon? Vizsgálták, hogy milyen
fejlesztéseket igényelnek, illetve hogy a helyi kontextusban milyen szerepet és
jelentőséget töltenek be? Az indiai-európai viszonylatot általában megterheli a
koloniális idők emlékezete, ezzel szemben a magyarság indiai kapcsolatai
jellegükben nem az elnyomáshoz, hanem a tudományhoz, a politikához és a
művészetekhez kötődnek. A magyarok ázsiai eredete, a magyarság ázsiai
őshazájának kutatása folyamatosan megjelenik az India iránti érdeklődésünkben.
Ez egy különös és egyedi vonásokkal rendelkező kapcsolatrendszert alapozott
meg. India az elmúlt évtizedekben szegény és elnyomott gyarmati területből a
világ egyik legfontosabb országává vált, amiben igen nagy fejlődési potenciál
van. A magyar indiai emlékezetpolitika egy olyan páratlan lehetőségeket hordozó
fejleszthető és fejlesztendő terület, amely Magyarország pozícióit Indiában jelentősen
tudja javítani, nagyobb mértékben, mint az a méretünkből és fejlettségünkből
következne.
Az utazás végén, az
újdelhi Magyar Tájékoztatási és Kulturális Központban tartott workshop
keretében a résztvevők értékelték a tapasztalatokat és megfogalmazták a „Kőrösi
Csoma Sándor Magyar-Indiai Zarándokút” koncepcióját. Ez egy az indiai magyar
emlékhelyeket összegyűjtő, illetve összekapcsoló projekt, melynek egyes
állomásai révén a kulturális összekapcsolódás magas intenzitással valósulhat
meg. A nagy távolságokra és az erőforrások szűkösségére tekintettel ezeket az
információkat és tartalmakat csak „smart” megoldásokkal érdemes létrehozni és
eljuttatni a felhasználókhoz. Megegyeztek abban is, hogy a felhasználás nem
elsősorban turisztikai, hanem kulturális diplomáciai lehet, bár érdemes lenne a
magyarok indiai turisztikai útjaiba egyes elemeket beépíteni, ezáltal ezeket a
helyeket és eseményeket megerősíteni a magyar nemzeti emlékezetben.
Az út mindezek mellett
alkalmat kínált arra is, hogy intézményi kapcsolatokat építsen ki a csoport a
mumbai-i magyar főkonzulátussal, egy goa-i magán alapítású felsőoktatási
intézménnyel, Kolkatában a bengáli Ázsia Társasággal, valamint hogy az
emlékezés és a tisztelet koszorúit elhelyezze Kőrösi Csoma Sándor darjeeling-i
sírjánál és az emlékezetére emelt kopjafánál. Egyetemünk, a Pécsi
Tudományegyetem jövőre ünnepli a pécsi felsőoktatás 650. évi jubileumát, az
utazást kihasználtuk ennek az üzenetnek az indiai terjesztésére is. Az
utazásról film és számos fotó is készült. Az egyes vizsgálati témákról
tanulmányok születnek, melyekből 2016 őszén önálló kötet jelenik meg. Ugyanekkor
fotókiállítást és filmbemutatót is terveznek.
Dr. Pap Norbert
Bejegyzések
