A könyvről meglehetősen sok helyen lehet olvasni a neten. Ezek részben a könyvkereskedések, a legnagyobb lánc az Alexandra Kiadó, amely forgalmazza. Ezen kívül a Publikon Kiadó honlapján lehet róla tájékozódni.
A Grotius című, a Corvinus Egyetem által kiadott e-folyóiratban jelent meg az első recenzió a könyvről!
http://www.grotius.hu/publ/displ.asp?id=EETUUH
Van továbbá egy tudósítás a pécsi könyvbemutatóról a Mediterrán és Balkán Fórum utolsó számában.
http://balkancenter.ttk.pte.hu
Szétküldtem egy sor recenziós példányt különböző kollégáknak, akik remélem meg is írják az ismertetőket. Várhatóan az őszre jelennek meg a különböző szakfolyóiratokban.
2010. július 9., péntek
2010. május 7., péntek
2010.05.07 megjelent!
Nos, megjelent a könyv, hála érte a Publikon Kiadó munkatársainak és különösen Glied Viktornak! Nagyon tetszik, remélem hogy szakmai vitát vált ki, végülis azért írtam. Ahogy tegnap végigolvastam azon gondolkodtam, hogy van benne pár gondolatcsíra, amit érdemes volna tovább vinni: ilyen a posztmodern világ földrajzi képe, a földrajzi felhalmozódás modelljének kidolgozása, vagy éppen a politikai földrajzi táj változó jellege. Szétküldtem pár kötetet recenzálási céllal, de remélem a rokon szakmákban is lesznek reakciók. A következő feladat a könyvbemutató megszervezése.
Szeretném közreadni az alábbiakban a könyv köszönetnyilvánítási szövegét.
Nagyon sok intézménynek és magánszemélynek szeretném kifejezni hálámat a kapott támogatásért. A Janus Pannonius Tudományegyetemnek, illetve 2000-től jogutádjának a Pécsi Tudományegyetemnek az intézményi háttérért, hogy egyetemi oktatóként biztosították megélhetésemet és munkám egyes feltételeit. A Külügyminisztériumnak és a Magyar Honvédségnek intézményesen, az ott dolgozó diplomatáknak és tiszteknek pedig személyesen is, itthon és külszolgálatban a tanácsokért, a háttéranyagokért, a tartalmas beszélgetésekért.
Köszönet az OTKA-nak, hogy két kapcsolódó kutatási projektemet is támogatta. Fontos szerepet játszott, hogy Békésy- és Bolyai-ösztöndíjas lehettem, ezen kutatási periódusok eredményei pedig alapul szolgálhattak a jelen kötetben szereplő megállapításokhoz. Ösztöndíjas tartózkodásaimat, tanulmányútjaimat és konferenciarészvételeimet számos pályázat, többek között a Magyar Ösztöndíj Bizottság, a Tempus, a Regionális Operatív Program és a Humánerőforrásfejlesztési Operatív Program is támogatta.
Hóvári János barátomnak, aki a kezdetektől ösztönözte, segítette kutatásaimat és akivel ha nem is mindenben értettünk egyet, de vitáink nélkül bizonyosan kevesebb lett volna ez a könyv.
Köszönet munkahelyi feletteseimnek, Tóth Józsefnek és Dövényi Zoltánnak, a PTE Földrajzi Intézetének két, egymást követő igazgatójának támogatásukért és biztatásukért, időnként pedig türelmükért. Tanszékvezetőmnek és egyik legrégebbi tanáromnak, Hajdú Zoltánnak, aki segített megalapozni a politikai földrajzi látásmódomat.
Hálás vagyok kollégáimnak a Politikai Földrajzi és Területfejlesztési Tanszéken, László Máriának, Kitanics Máténak, M. Császár Zsuzsának, Reményi Péternek, Végh Andornak, akik mindvégig támogatták munkámat, szakértői társaságot nyújtottak a kutatási térségbe tett közös utazásaink alatt, és tanácsokkal is segítettek, időnként pedig átvettek feladatokat tőlem, hogy a kutatásra koncentrálhassak. Köszönet asszisztenseimnek, Sonkoly Borinak, Bátori Gizellának és György-Dávid Anitának kedvességükért, türelmükért és professzionalizmusukért, továbbá Kovács Gábornak és Balassa Bettina térképésznek, akik a térképek végleges formába öntésében segítettek.
Ugyancsak köszönet illeti tanítványaimat: Kurilla Annamáriát, aki a szöveg igen alapos, kritikus javításában és észrevételeivel segített, Mérei Andrást, aki az ábraanyag színvonalas megjelenítésében működött közre, továbbá Vati Tamást a Törökországot érintő egyes adatok tisztázásáért.
Köszönet opponenseimnek, elsősorban Frisnyák Sándornak és Fischer Ferencnek a szöveg részletekbe menő bírálatáért, támogatásukért és elismerésükért.
Hála az értékes észrevételékért és pályám korai szakaszán a támogatásért Harsányi Ivánnak, Golobics Pálnak és Kőszegfalvi Györgynek. Köszönet mindazoknak, akiket itt nem neveztem meg, de szintén segítettek, végtelenül hálás vagyok nekik is.
A szeretetteljes családi légkörért, ami munkám alapvető feltétele volt, a feleségemnek, Mariannának, és gyermekeimnek, Lucának és Kristófnak szeretnék köszönetet mondani. Nélkülük egészen biztosan nem készült volna el ez a könyv.
Szeretném közreadni az alábbiakban a könyv köszönetnyilvánítási szövegét.
Nagyon sok intézménynek és magánszemélynek szeretném kifejezni hálámat a kapott támogatásért. A Janus Pannonius Tudományegyetemnek, illetve 2000-től jogutádjának a Pécsi Tudományegyetemnek az intézményi háttérért, hogy egyetemi oktatóként biztosították megélhetésemet és munkám egyes feltételeit. A Külügyminisztériumnak és a Magyar Honvédségnek intézményesen, az ott dolgozó diplomatáknak és tiszteknek pedig személyesen is, itthon és külszolgálatban a tanácsokért, a háttéranyagokért, a tartalmas beszélgetésekért.
Köszönet az OTKA-nak, hogy két kapcsolódó kutatási projektemet is támogatta. Fontos szerepet játszott, hogy Békésy- és Bolyai-ösztöndíjas lehettem, ezen kutatási periódusok eredményei pedig alapul szolgálhattak a jelen kötetben szereplő megállapításokhoz. Ösztöndíjas tartózkodásaimat, tanulmányútjaimat és konferenciarészvételeimet számos pályázat, többek között a Magyar Ösztöndíj Bizottság, a Tempus, a Regionális Operatív Program és a Humánerőforrásfejlesztési Operatív Program is támogatta.
Hóvári János barátomnak, aki a kezdetektől ösztönözte, segítette kutatásaimat és akivel ha nem is mindenben értettünk egyet, de vitáink nélkül bizonyosan kevesebb lett volna ez a könyv.
Köszönet munkahelyi feletteseimnek, Tóth Józsefnek és Dövényi Zoltánnak, a PTE Földrajzi Intézetének két, egymást követő igazgatójának támogatásukért és biztatásukért, időnként pedig türelmükért. Tanszékvezetőmnek és egyik legrégebbi tanáromnak, Hajdú Zoltánnak, aki segített megalapozni a politikai földrajzi látásmódomat.
Hálás vagyok kollégáimnak a Politikai Földrajzi és Területfejlesztési Tanszéken, László Máriának, Kitanics Máténak, M. Császár Zsuzsának, Reményi Péternek, Végh Andornak, akik mindvégig támogatták munkámat, szakértői társaságot nyújtottak a kutatási térségbe tett közös utazásaink alatt, és tanácsokkal is segítettek, időnként pedig átvettek feladatokat tőlem, hogy a kutatásra koncentrálhassak. Köszönet asszisztenseimnek, Sonkoly Borinak, Bátori Gizellának és György-Dávid Anitának kedvességükért, türelmükért és professzionalizmusukért, továbbá Kovács Gábornak és Balassa Bettina térképésznek, akik a térképek végleges formába öntésében segítettek.
Ugyancsak köszönet illeti tanítványaimat: Kurilla Annamáriát, aki a szöveg igen alapos, kritikus javításában és észrevételeivel segített, Mérei Andrást, aki az ábraanyag színvonalas megjelenítésében működött közre, továbbá Vati Tamást a Törökországot érintő egyes adatok tisztázásáért.
Köszönet opponenseimnek, elsősorban Frisnyák Sándornak és Fischer Ferencnek a szöveg részletekbe menő bírálatáért, támogatásukért és elismerésükért.
Hála az értékes észrevételékért és pályám korai szakaszán a támogatásért Harsányi Ivánnak, Golobics Pálnak és Kőszegfalvi Györgynek. Köszönet mindazoknak, akiket itt nem neveztem meg, de szintén segítettek, végtelenül hálás vagyok nekik is.
A szeretetteljes családi légkörért, ami munkám alapvető feltétele volt, a feleségemnek, Mariannának, és gyermekeimnek, Lucának és Kristófnak szeretnék köszönetet mondani. Nélkülük egészen biztosan nem készült volna el ez a könyv.
2010. április 26., hétfő
zsúfoltság
Kedves Barátaim!
Az utóbbi időben hanyagoltam kicsit a blogom írását, ui. meglehetősen magas fordulatszámon pörögtem. Közben haladtak előre a dolgaim is, egyebek között az Akadémiáról is kedvező híreket kaptam. Lassan, de biztosan haladunk előre. Ígérem, hogy májusban bepótolom az elmaradásomat!
Hogy lássátok milyen kérdések, feladatok foglalkoztatnak, itt leírok egy sort közülük:
1. beadtam az intézetigazgatói pályázatomat, s lesz ezzel kapcsolatosan oktatói értekezlet és vélemény nyilvánító szavazás,
2. jövő héten egy tekintélyes nk folyóirat, a Megatrend Review általam szerkesztett különszámának a bemutatója lesz Pécsett nagy sajtónyilvánosság előtt - ezt szervezzük,
3. a könyvem bemutatóját szervezem május közepére - holnap megyek a polgármesterhez
4. el kell indítanom három kutatási programot is: köztük a japán-magyar kutatócsoportosat is
5. május 10-ig elő kell készítenem a Nyugat-Balkán könyvet angol fordításra
6. három doktori cselekményben kell szerepet vállalnom
7. a lányomat viszem párbajtőr versenyekre (olimpici)
8. + kellene egy kis magánélet is, de mikor?
Az utóbbi időben hanyagoltam kicsit a blogom írását, ui. meglehetősen magas fordulatszámon pörögtem. Közben haladtak előre a dolgaim is, egyebek között az Akadémiáról is kedvező híreket kaptam. Lassan, de biztosan haladunk előre. Ígérem, hogy májusban bepótolom az elmaradásomat!
Hogy lássátok milyen kérdések, feladatok foglalkoztatnak, itt leírok egy sort közülük:
1. beadtam az intézetigazgatói pályázatomat, s lesz ezzel kapcsolatosan oktatói értekezlet és vélemény nyilvánító szavazás,
2. jövő héten egy tekintélyes nk folyóirat, a Megatrend Review általam szerkesztett különszámának a bemutatója lesz Pécsett nagy sajtónyilvánosság előtt - ezt szervezzük,
3. a könyvem bemutatóját szervezem május közepére - holnap megyek a polgármesterhez
4. el kell indítanom három kutatási programot is: köztük a japán-magyar kutatócsoportosat is
5. május 10-ig elő kell készítenem a Nyugat-Balkán könyvet angol fordításra
6. három doktori cselekményben kell szerepet vállalnom
7. a lányomat viszem párbajtőr versenyekre (olimpici)
8. + kellene egy kis magánélet is, de mikor?
2010. április 18., vasárnap
albánok
Valahogy mindig van valami, ami foglalkoztat. Hogy min dolgozunk mostanában? A barátaimmal egy meglehetősen páratlan vállalkozásba kezdtünk. A magyar politikai földrajz szempontjából különösen érdekes, és komoly előzményekre visszatekintő téma az albán szállásterületé. Albánia, Koszovó és Macedónia kevéssé ismert, alig feldolgozott területe a magyar tudományosságnak. Különös aktualitást ad munkánknak, hogy az albán államiság két év múlva ünnepli a centenáriumát. Mindenképpen jó volna, hogy ha albán barátainkkal méltón tudnánk együtt ünnepelni, ezért az események bevezetőjeként egy kötettel tisztelgünk ezen baráti nép küzdelmei és az elődeink kutatómunkája előtt.
Mivel az írásokat egy kivétellel már leadták a kollégák, és a hiányzó is remélhetőleg a jövő héten megérkezik, bátran biztosra vehetjük az idén tavaszi megjelenést (május-június). Ízelítőül álljon itt néhány cím:
1. Az albán történelem kronológiája
2. A jelenlegi albán szállásterület természeti viszonyai
3. Az albán történelem mérföldkövei
4. Vallás, kulturális élet, oktatás
5. Híres albánok – kiemelkedő albán személyiségek élete
6. Interjú Prof. Dr. Andrásfalvy Bertalannal albániai néprajzi kutatásairól
7. Az albán kisebbség Macedóniában
8. Pedagogical Citizenship and System Structural Changes: An Ethnographic and Economic Outline of Socialist and Post-Socialist/Capitalist Albania – Olsi Lelaj – Endrit Kromidha
9. Albania’s economic and regional developments during transition period (1990-2008) – Prof. Dr. Dhimiter Doka – Dr. Merita Karaguni
10. Településhálózat – városhálózat az albán szállásterületen
11. Az albán szállásterület geopolitikai viszonyrendszere
12. Területi különbségek, területi fejlődés, területi folyamatok
13. Albánia katonaföldrajzának alapjai
Mivel az írásokat egy kivétellel már leadták a kollégák, és a hiányzó is remélhetőleg a jövő héten megérkezik, bátran biztosra vehetjük az idén tavaszi megjelenést (május-június). Ízelítőül álljon itt néhány cím:
1. Az albán történelem kronológiája
2. A jelenlegi albán szállásterület természeti viszonyai
3. Az albán történelem mérföldkövei
4. Vallás, kulturális élet, oktatás
5. Híres albánok – kiemelkedő albán személyiségek élete
6. Interjú Prof. Dr. Andrásfalvy Bertalannal albániai néprajzi kutatásairól
7. Az albán kisebbség Macedóniában
8. Pedagogical Citizenship and System Structural Changes: An Ethnographic and Economic Outline of Socialist and Post-Socialist/Capitalist Albania – Olsi Lelaj – Endrit Kromidha
9. Albania’s economic and regional developments during transition period (1990-2008) – Prof. Dr. Dhimiter Doka – Dr. Merita Karaguni
10. Településhálózat – városhálózat az albán szállásterületen
11. Az albán szállásterület geopolitikai viszonyrendszere
12. Területi különbségek, területi fejlődés, területi folyamatok
13. Albánia katonaföldrajzának alapjai
2010. április 15., csütörtök
könyvbemutató
Elkezdtük a kiadóval megszervezni a "botránykönyv" :) bemutatóját. Előreláthatólag május közepén tartjuk majd. Tekintélyes személyiségeket fogunk felkérni az ismertetésre, méltatására. Minden kedves Barátomat, kollégámat, volt és jelenlegi tanítványomat örömmel látom! A pontos időpont ismeretében jelezni fogok és kör-e-maileket is kiküldök.
Más: úgy tűnik, hogy az MTA Földtudományok Osztálya jövő kedden ismét tárgyalja az ügyemet.
Más: úgy tűnik, hogy az MTA Földtudományok Osztálya jövő kedden ismét tárgyalja az ügyemet.
2010. április 14., szerda
2010. április 3., szombat
készül a borító
A legnehezebb dolog a könyv írásánál, megtalálni a megfelelő borítót. Nos ez nálam sem alakult másként. Elég sok ötletet feldobtunk. Glied Viktor, a Publikon Kiadótól igen tehetséges grafikus és tipográfus, aki végül segített megoldani az ügyet.
Az első ötletek elég gyengék voltak.
Gondoltam, lehetne egy montázs a magyar mediterrán és balkáni kapcsolatok történetéből vett történelmi személyiségek portréiból. A gond: nehéz grafikailag jól megoldani, ráadásul nehéz beszerezni a képeket.
Egy másik ötlet volt, hogy vmelyik neves magyar festő életművéből vegyünk képeket. Ez praktikusan lehetett volna Csontváry, olyan képeivel, mint a Baalbek, a Taorminai görög színház, a Magányos cédrus, v. az éjszaka Athénban, esetleg a Jajcei vízesésről festett képei. Ez már jobb volt, de itt is vannak problémák: szerzői jogi kérdések, illetve, hogy vajon elég beszédesek-e ezek a képek? Nem érti-e félre az olvasó? Lehet, hogy a kép alapján valami művészettörténeti jellegű opusra asszociál? ...
Végül egy nagyon egyszerű megoldáshoz folyamodtunk. Az Aquileia-i dóm altemplomában látható egy a népvándorlások korából származó rajz, fali karcolat, amely egy jellegzetes, hátrafelé nyilazó keleti lovast ábrázol. A többségi vélemény szerint kalandozó magyar lovast ábrázol, de vannak más vélemények is, mivel nincs dokumentálva a története. Nekünk viszont megfelel ez a legenda is. A hátrafelé nyilazó lovasról Európában úgyis a magyarokra asszociálnak, ahogy magunk is őseinket látjuk ebben a megjelenítési módban. Így ezt választottam: nyers, egyszerű, szimbolikus, ráadásul pont ott található, ahol a Via Ungarorum-on őseink először leértek az észak-itáliai tengerpartra.
Viktor egész jó dizájnokat készített. Végül egy meleg, mediterrán hangulatú, terrakotta színű borító mellett döntöttem.
A fülszöveget is vagy háromszor készítettem el, de nem volt valami jó. Végül adtam egy alapot és Viktor alakította át úgy, hogy nekem is tetszen.
Az első ötletek elég gyengék voltak.
Gondoltam, lehetne egy montázs a magyar mediterrán és balkáni kapcsolatok történetéből vett történelmi személyiségek portréiból. A gond: nehéz grafikailag jól megoldani, ráadásul nehéz beszerezni a képeket.
Egy másik ötlet volt, hogy vmelyik neves magyar festő életművéből vegyünk képeket. Ez praktikusan lehetett volna Csontváry, olyan képeivel, mint a Baalbek, a Taorminai görög színház, a Magányos cédrus, v. az éjszaka Athénban, esetleg a Jajcei vízesésről festett képei. Ez már jobb volt, de itt is vannak problémák: szerzői jogi kérdések, illetve, hogy vajon elég beszédesek-e ezek a képek? Nem érti-e félre az olvasó? Lehet, hogy a kép alapján valami művészettörténeti jellegű opusra asszociál? ...
Végül egy nagyon egyszerű megoldáshoz folyamodtunk. Az Aquileia-i dóm altemplomában látható egy a népvándorlások korából származó rajz, fali karcolat, amely egy jellegzetes, hátrafelé nyilazó keleti lovast ábrázol. A többségi vélemény szerint kalandozó magyar lovast ábrázol, de vannak más vélemények is, mivel nincs dokumentálva a története. Nekünk viszont megfelel ez a legenda is. A hátrafelé nyilazó lovasról Európában úgyis a magyarokra asszociálnak, ahogy magunk is őseinket látjuk ebben a megjelenítési módban. Így ezt választottam: nyers, egyszerű, szimbolikus, ráadásul pont ott található, ahol a Via Ungarorum-on őseink először leértek az észak-itáliai tengerpartra.
Viktor egész jó dizájnokat készített. Végül egy meleg, mediterrán hangulatú, terrakotta színű borító mellett döntöttem.
A fülszöveget is vagy háromszor készítettem el, de nem volt valami jó. Végül adtam egy alapot és Viktor alakította át úgy, hogy nekem is tetszen.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
Bejegyzések
