Mi az én földrajzom? (a könyv előszavából)

Nos, biztosan nem az, amelyik halálra untatott bennünket az általános, vagy középiskolai földrajzórán. Nem is az, ami végtelen hosszan írja le, szedi számba, hogy mi, hol és mennyi. Úgy vélem, ha az efféle földrajznak egykor volt is valami haszna, ma már biztosan nincs. A 12 éves lányom az őt érdeklő helyeket, az arra vonatkozó információkat percek alatt varázsolja elő a számítógépén. Megkeresi a Wikipedián, utánajár a forráshivatkozásoknak és szemügyre veszi a Google Earth-ön, képeket keres róla és megnézi mit írtak róla az arra járók. Észereveszi, hogy a dolgok nem csak úgy vannak, hanem olvasataikon keresztül léteznek.
Régebben örültünk, ha valamiről volt bármiféle adatunk, akkor is, ha tudtuk, az nem okvetlenül hiteles. Ma az a fő probléma, hogy túl sokféle adat létezik. Melyik a helyes? Erről döntést csak akkor tudunk hozni, ha tudjuk, hogy hogyan született és milyen érdekek szerint történt a felvétele. Ehhez a hely és a kultúra sokkal alapvetőbb és az eddigiektől eltérő ismerete szükséges. Nem elegendő az egyetem egyik kényelmes irodájában ücsörögni és a könyvtárból kihozatott nemzeti statisztikákat böngészgetni.
A leíró, regionális földrajznak végleg bealkonyult. Olyan paradigmaváltást élünk meg, amely újraírja szakmánk szabályait, eszközeinket és feladatainkat is. Nem a könyveinkből, cikkeinkből ismerik meg a felnövekvő generációk a Földet, maguk fedezhetik fel azt, amennyiben persze érdekli még őket. Ennek persze számtalan veszélye van, hiszen tele van a világ manipulációval. Könnyű eltévedni benne. Térképre, tájékozódási jelekre, kritikus gondolkodásra nagyobb szükség van, mint valaha. Így aztán hála Istennek, van még feladatunk is.
Az én földrajzom ilyen próbál lenni. Egy kritikus, oknyomozó földrajz. Igyekszik eligazítani a manipulációk közepette, iránytűt adni, rámutatni a fontosra és a kevésbé jelentősre, olyan, ami kritikus a múlttal, fürkészi a jövőt. Segít végig gondolni a helyünket és személyes, közösségi, nemzeti érdekeinket.

megint a könyvről

Lassan a végére értem a könyvnek, a jövő héten viszem a kiadóba a kéziratot megbeszélni a formátumot, a tördelést. A lektorokra azt hiszem nem vár már nagy munka. A legtöbb gondot az ábrák jelentették, de most már kezdek elégedett lenni velük. Kisebb javításokra még szükség lesz, illetve nem vagyok biztos, hogy a nyomdai kivitelben is ugyanúgy fog látszódni mindegyik, mint a képernyőmön. Elképzelhető, hogy pár esetben még átalakításokra lesz szükség a láthatóság és áttekinthetőség érdekében.

életem

Az alábbi, rólam szóló ismertetés 2009. május 25-én, az Magyar Tudományos Akadémián hangzott el, M. Gábor, a bíráló bizottságom titkára olvasta fel a megjelentek előtt.

"Pap Norbert 1969. június 3.-án született a somogy megyei Tabon. Középiskolai tanulmányait részben Tatabányán, geológiai szakközépiskolában, részben pedig Sárbogárdon, gimnáziumban végezte. Felsőfokú tanulmányait a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen, földrajz-történelem szakon fejezte be. Egyetemi évei alatt az urbanisztikai és a turizmus szakirányt is elvégezte. Külföldi tanulmányokat Firenzében, az Universitá degli Studi di Firenze, “Cesare Alfieri” Politikatudományi Karán folytatott. Diplomaszerzés után a PTE ÁJK-n posztgraduális politológiai tanulmányokat folytatott.
1995-ben, a Tóth József vezette pécsi földrajzi doktoriskolában kezdte meg kutatói munkáját. Konzulensei Golobics Pál és Hajdú Zoltán voltak. Négy évvel később védte meg doktori disszertációját summa cum laude minősítéssel. A doktori képzés évei alatt olaszországi (Róma) és angliai (Cheltenham) ösztöndíjas tartózkodás és egész sor külföldi tanulmányút révén tudta kutatásai nemzetközi dimenzióját megjeleníteni. Tudományos érdeklődésének gyújtópontjában az államnak, mint területi képződménynek alkalmazkodási folyamatai állnak a modernizációs követelmények és a globalizáció hatásai között. Oktatói-kutatói munkáját a politikai földrajz, valamint a terület- és településfejlesztés területén kezdte meg. Széleskörű nemzetközi tapasztalatokra tett szert, a világ különböző részeire tett utazások, konferencia előadásokra történt felkérés, tanulmányút, konferencia-részvétel, Erasmus-program keretében végzett oktatás révén.
1998-tól a Janus Pannonius Tudományegyetemen tanársegéd és a Földrajzi Intézet tudományos titkára. 1999 végén Tóth József rektor úr felkérte a Kelet-Mediterrán és Balkán Tanulmányok Központjának igazgatói posztja betöltésére, mely feladatot napjainkig ellátja. Nevéhez kapcsolódik a Balkán-kutatás intézményi feltételeinek kialakítása Pécsett, mely területen országosan is úttörő feladatot látott el. Megalapította a Balkán Tanulmányok Szakirányú Továbbképzési Szakot, mely országosan egyedülálló. A Geopolitika Szakirányú Továbbképzési Szak megalapítási munkálatait napjainkban vezeti.
2001-ben egyetemi adjunktusnak, 2004-ben pedig egyetemi docensnek nevezik ki. 2005-től a Földrajzi Intézet igazgatóhelyettese, a Politikai Földrajzi és Területfejlesztési Tanszék vezetője.
Több tucat hallgatói diplomamunkát vezetett, illetve konzulensként segített. 2006-óta a Földtudományok Doktoriskolában a “Történeti-, politikai földrajzi és balkanisztikai” alprogramot vezeti, mintegy tucatnyi doktorandusz kutatásait segítette, segíti. Tanítványai közül eddig ketten szereztek doktori fokozatot. 2007 decemberében habilitált.
Számos kutatási, illetve fejlesztési programot vezetett az elmúlt években. Kiemelt feladatának tekinti a tehetséggondozást. 2005-2006 folyamán 16 hallgató kutatóvá válását támogató, európai uniós finanszírozású programot vezetett, mely egyike lett a Regionális Operatív Program által finanszírozott, és az egyik legsikeresebbnek minősítetteknek. A program eredményeit a széles szakmai körben elismert, Balatontól az Adriáig tanulmánykötet mutatta be.
Kutatói munkáját mintegy másfélszáz publikáció, köztük hét megjelent könyv (egy idegen nyelvű), gyorsan gyarapodó hivatkozásjegyzékében pedig mintegy 200 tudományos citáció jelzi. Közéleti tevékenysége is jelentős, tagja a Magyar Földrajzi Társaságnak és elnöke az MFT Tolnai osztályának. Az MTA PAB Balkán Munkabizottságának elnöke, az MTA FBI. Politikai Földrajzi Albizottságnak titkára. Több könyvsorozat, mint a Geographia Pannonica Nova, vagy a L'Harmattan Geopolitikai sorozatának szerkesztőbizottsági tagja. Tudományos folyóiratoknak, mint a Megatrend Review, a Balkán Füzetek, a Mediterrán és Balkán Fórum, a Területfejlesztés és Innováció szerkesztőbizottságainak tagja, illetve elnöke.
Számos díjat, ösztöndíjat, illetve elismerést kapott. Soros-ösztöndíjas, Békésy-ösztöndíjas, Bolyai-ösztöndíjas volt. Geopolitikai témájú dolgozatáért Gyimesi Sándor-díjat, az MTA PAB Fiatal Kutatói díjat, az MTA-tól pedig Szádeczky-Kardos Elemér-díjat kapott politikai földrajzi témájú publikációs tevékenységért, a Magyar Földrajzi Társaság Pro Geographia-díjjal ismerte el elsősorban a politikai földrajz területén kifejtett tevékenységéért.
Egyetemen kívül végzett széleskörű szakértői, tanácsadói munkája révén a pécsi geográfus egyetemi oktatást olyan gyakorlati tapasztalatokkal tudta gyarapítani, melyek révén a hallgatók a területfejlesztésben végzett munkájukra való felkészülésben kaphatnak segítséget. Tanítványai közül számosan nem csak a tudományos-felsőoktatási szférában, de a magyar diplomáciában, nemzetbiztonságban, továbbá a terület- és településfejlesztés intézményrendszerében is jelen vannak."