Beszámoló az MTA TfB Politikai Földrajzi Albizottsága 2014-es tevékenységéről

A Politikai Földrajzi Albizottság 2014. évi tevékenysége

Az Albizottság a következő rendezvények szervezésében vett részt:

-         VI. Több nemzetiségű államok keletkezése és  felbomlása Kelet-Közép-Európában: Az I. világháború  (Szeged) (március)

-         IX. Magyar Politikai Földrajzi Konferencia. Keleti nyitás - Globális nyitás. In memoriam Tóth József (Pécs) (október)

-         VIII. Régiók a Kárpát-medencében (Kaposvár) (október)

Nemzetközi rendezvényeken való megjelenés és képviselet:

-         Association for Borderlands Studies 1st World Conference: Post-Cold War Borders: Global Trends and Regional Responses. 2014. Június 9-13, Joensuu (FIN)-Szentpétervár (RUS)

-         International Geographic Union Regional Conference: Changes, Challenges, Responsibility. 2014. Augusztus 18-22. Krakkó (POL).

A tudománytörténeti munkacsoport előkészítette „A magyar politikai földrajz 1989-1914” című kötet tanulmányait. A kötet 2015 első negyedévben jelenik meg.

•      Pap Norbert (szerk.)

–     Frisnyák Sándor – Kókai Sándor: A magyar  történeti földrajz a rendszerváltás után

–     Hardi Tamás: Határföldrajz, határkutatás (1989-2014)

–     Nagy Miklós Mihály: A katonaföldrajz elmúlt 25 éve

–     Tátrai Patrik: Etnikai földrajzi kutatások napjaink Magyarországán

–     Süli-Zakar István:  Politikai földrajz a debreceni egyetemen

–     Békési László: Politikai földrajzi műhelyek a magyar fővárosban

–     Pál Ágnes - Gulyás László: Szegedi politikai földrajzi, geopolitikai kutatások

–     Bali Lóránt: Pécs a magyar politikai földrajzban

Pécs, 2015. február 2.

Dr. Pap Norbert

elnök

Néhány adalék Turbékhoz

A Turbékot ábrázoló rajz csak a település központi elemét, a Szulejmán küllijét és az azt védő erődöt mutatja. Nem tudjuk pontosan, hogy miért csak a türbét, mecsetet, derviskolostort és katonai barakkot ábrázolták. A kutatók már igen hosszú ideje nézegetik a rajzot és többféle feltételezés is megjelent már. Van, aki szerint a település valahol máshol volt, kisebb-nagyobb távolságra. Más szerint eleve nem törekedett a szerző pontos ábrázolásra, mint ahogyan az 1664-es téli hadjárat alkalmával készült többi erőd ábrázolásánál sem történt így. A régészeti vizsgálatok egyértelműsítik, hogy a rajzsorozat több tagja esetében is csak nagyjából korrekt a rajz. Lehet, hogy csak a fontosnak tekintett objektumokat, azt is valamilyen hibaszázalékkal rögzítette a szerző. Továbbá tudjuk, hogy az 1664-es téli hadjárat idején a települést felégetik. Amennyiben a település más épületei nem időtálló anyagból épültek, akkor nem is nagyon volt mit ábrázolni. A további helyszíni vizsgálatok, főként pedig a régészeti feltárások adnak majd választ a kérdésekre.
Ami nem kérdés, hogy Turbékról mint városkáról emlékeznek meg a források. Többféle polgári funkció (épület és foglalkozás), ami a zarándokok kiszolgálásáról tanúskodik maradt fenn említésként. Továbbá már az 1579-es szandzsák-összeírásban fennmaradt a neve a két turbéki mahallénak (kerület) és a forrás említi az ott lakó családok számát is. Az idő múlásával a település fejlődött, sőt az 1664-es pusztulás után IV. Mohamed jelentős megnagyobbítással állíttatja helyre nagy nevű elődje sírjának védművét és funkcióit. A végső pusztulást megelőzően a források közepes jelentőségű városias helynek említik.