Néhány adalék Turbékhoz

A Turbékot ábrázoló rajz csak a település központi elemét, a Szulejmán küllijét és az azt védő erődöt mutatja. Nem tudjuk pontosan, hogy miért csak a türbét, mecsetet, derviskolostort és katonai barakkot ábrázolták. A kutatók már igen hosszú ideje nézegetik a rajzot és többféle feltételezés is megjelent már. Van, aki szerint a település valahol máshol volt, kisebb-nagyobb távolságra. Más szerint eleve nem törekedett a szerző pontos ábrázolásra, mint ahogyan az 1664-es téli hadjárat alkalmával készült többi erőd ábrázolásánál sem történt így. A régészeti vizsgálatok egyértelműsítik, hogy a rajzsorozat több tagja esetében is csak nagyjából korrekt a rajz. Lehet, hogy csak a fontosnak tekintett objektumokat, azt is valamilyen hibaszázalékkal rögzítette a szerző. Továbbá tudjuk, hogy az 1664-es téli hadjárat idején a települést felégetik. Amennyiben a település más épületei nem időtálló anyagból épültek, akkor nem is nagyon volt mit ábrázolni. A további helyszíni vizsgálatok, főként pedig a régészeti feltárások adnak majd választ a kérdésekre.
Ami nem kérdés, hogy Turbékról mint városkáról emlékeznek meg a források. Többféle polgári funkció (épület és foglalkozás), ami a zarándokok kiszolgálásáról tanúskodik maradt fenn említésként. Továbbá már az 1579-es szandzsák-összeírásban fennmaradt a neve a két turbéki mahallénak (kerület) és a forrás említi az ott lakó családok számát is. Az idő múlásával a település fejlődött, sőt az 1664-es pusztulás után IV. Mohamed jelentős megnagyobbítással állíttatja helyre nagy nevű elődje sírjának védművét és funkcióit. A végső pusztulást megelőzően a források közepes jelentőségű városias helynek említik.