1. 2012 vége óta folyik a török kormány (a TIKA) támogatásával az a kutatás, amely Szulejmán szultán szigetvári türbéjének nyomait keresi. 2015. szeptembertől az OTKA révén a magyar állam is támogatja a vizsgálatokat. A 2013-ban létrehozott kutatócsoport több szóba jöhető helyszínt megvizsgált és zárt ki a vizsgálatból. Így az Almás patak mentén fekvő Magyar-Török Barátság Park környezetét, ahol a szultán szimbolikus sírja ma is látogatható. Ezt a területet korábban időszakosan víz borította, építkezésre alkalmatlan volt, és jellemzői nem vágtak egybe a türbéről szóló írásos forrásokban található információkkal.
2.
A mai Turbékpusztától délnyugatra, mintegy 400 méterre fekvő, Segítő
Boldogasszonynak szentelt kegytemplom környezetét is alaposan átvizsgáltuk. A
templom homlokzatán egy 1913-ban elhelyezett, oszmánli-magyar kétnyelvű tábla
hirdeti, hogy a szultán sírja egykor ott állt. A sík, vizenyős helyen épült
templom környezetében, ahonnan a vár egyébként nem látható, a geofizikai
vizsgálatok semmi jelét nem mutatták jelentősebb épületek alapozásának,
erődítésnek vagy oszmán kori élet nyomainak. A korábbi ásatások sem hoztak felszínre
semmiféle, erre utaló bizonyítékot. A türbéről szóló írásos forrásokban
olvasható földrajzi jellemzőknek nem felel meg a helyszín. Mindezek alapján
2015 elején ezt a helyszínt is kizártuk a lehetséges helyek köréből.
3.
A kutatócsoport már 2013-ban felvetette, hogy a türbe maradványait talán egy
eddig figyelmen kívül hagyott területen: a templomtól 1200 méterre fekvő
turbéki-zsibóti szőlőhegy tetején kellene keresni. A helyszín az írott
forrásokkal jól összeegyeztethető, miközben a felszínen megfigyelhetők az
oszmán kori élet intenzív nyomai (cserép- és téglamaradványok stb.) A helyi
lakosok szerint itt egykor "török rom" állt, és többször is
bejelentést tettek oszmán kori régészeti maradványokról. A 2014-15-ben
folytatott geofizikai és távérzékeléses vizsgálatok révén sikerült meghatározni
több, jelentős méretű épület nyomait, melyek délkeletre néznek. Közülük egy
szinte tökéletesen a mekkai irányra tájolt. Az épületek fekvése
összeegyeztethető egy 1664. évi Turbék-ábrázolás épületeivel (dzsámi/türbe,
derviskolostor, katonai barakk, az erődítmény nyomai).
4.
A dzsámi vagy türbe falainak maradványait a 2015. október-novemberben végzett
régészeti ásatások során feltártuk. Az oszmán korban emelt épület négyszögletű,
széles falait téglából és kőből rakták. Az épület központi helyisége 7,8X7,8
méter. Északnyugati irányból, hármas osztatú előcsarnokon keresztül lehetett
megközelíteni. Mihrábnak, minaretnek nincsen nyoma. Az épületet kőlapokkal
burkolták, a központi részén egy nagyméretű, 2 méter mély rablógödör tátong,
amelyet minden valószínűség szerint 17. század végi fosztogatók áshattak ki. Az
egykori épület egyes szerencsésen fennmaradt díszítéselemei az isztambuli
Szulejmán türbe díszítéseivel mutatnak rokonságot. Jelenleg minden arra mutat,
hogy ez az épület lehetett a szulejmáni sírhely. Ám ahhoz, hogy ezt 100%-os
biztonsággal kijelenthessük, további vizsgálatokra, a környezetében álló
további épületek feltárására is szükség van. A műszeres vizsgálatok és a
régészeti feltárás jövő tavasszal folytatódik.
5.A
jelenleg folyó kutatások több szálon futnak. A történeti, történeti földrajzi
és régészeti vizsgálatok mellett emlékezetpolitikai és egyháztörténeti
kutatásokat is folytatunk. Tovább kutatjuk a turbéki Segítő Boldogasszony
templom létesítésének történetét és az egykori hadszíntéren is méréseket,
feltárásokat folytatunk. Az 1566-os szigetvári ostrom kerettörténetének,
tágabban vett jelentőségének megértéséhez átvizsgáljuk a kor diplomáciai
iratanyagát is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése