VII. Mediterrán Világ Symposium október 28-29

Kedves Barátaim!

Egy széles összefogás keretében rendezzük meg a hónap végén az "Integráció és geopolitikák a Balkánon és a Mediterráneumban" című nemzetközi konferenciát Pécsett. A Kelet-Mediterrán és Balkán Tanulmányok Központja, együtt az MTA Világgazdasági Kutatóintézetével és a Mediterrán Világ című folyóirat szerkesztőbizottságával szervezi meg a számos nemzetközi szaktekintélyt is felvonultató rendezvényt. A két nap alatt mintegy 50 előadás hangzik el. Mindenkit szeretettel várunk a hallgatóság tagjai között.

szép szeptember

A szeptember meglehetősen zsúfoltra sikerült. Konferenciák, leadandó publikációk elkészítése, projektek elindítása, új projektek megszervezése voltak a főbb feladatok és mellette a családom is sok időt és energiámat igényelte.
- Megjelent a Valóság szeptemberi számában a recenzió, amiről írtam korábban.
- Társadalmi kötelezettségvállalásként az aradi vértanúkról való pécsi megemlékezés szervezésében vállaltam szerepet.
- J. Nielsennel kezdjük előkészíteni a Yearbook of Muslims in Europe következő kötetét.
- A Pécs Minor kutatás keretében a mesterszakos hallgatókkal év végéig befejezünk egy viszgálatot a város és agglomerációja etnikai és vallási képéről. Az eredményeket egy kis monográfiában adjuk ki.
- A horvát-magyar határon folytatunk egy vizsgálatot - az eredményeket jövőre kell publikálnunk
- október végére szervezünk egy konferenciát a Balkán és a Mediterráneum geopolitikáiról
- novemberben megyünk Japánba konferenciára és előadásokat tartani egyetemeken

Kb ezek a legfontosabb pontok, amik most lekötnek ...

az igazság, ami valahol máshol van

Úgy látom a személyes és levélben kapott visszajelzésekből, hogy kiben humoros, kiben pedig rosszkedvű válaszokat szültek a kvíz-kérdéseim, de senki sem tartotta érdektelennek őket, sőt továbbiakra kaptam javaslatokat. Hogy a készülő dolgozatom gondolataiból eláruljak párat, egy kis összefoglalót közlök a vázból:
- hasznosság (mi a haszna a társadalomnak a mai geográfiából? miért is kéne fizetni a révésznek?)
- teljesítmény (hasonlítsuk össze az elmőlt 20 év kimagasló teljesítményeit a rokon tudományok hasonlóival)
- hitelesség (mi számít hitelesnek és mi annak a valóságos alapja, a magyar társadalomföldrajz társadalomképe mennyire hiteles és ha nem miért nem az?)
- nemzetköziesség (egy alapvetően nemzeti tudománynak milyen lehet a nemzetközi respektje és hogyan lehet azt biztosítani?)
- kohézió (a geográfustársadalmat összekötő/tartó intézményi keretek biztosítanak-e szakmai integritást és ha nem kell-e azt bánni?)
- megújulás (viszonyunk a kádári marxista gazdaságföldrajzhoz és mi jöhet ezután?)
- utánpótlás (egy terület ahol vannak még mosolygó arcok)
- tradíciók (a gyökerek szerepe a megújulásban és a jelen válságból való kilábalásnak)

nyári tespedésből kifolyólag elkövetett szünetelés

Kedves Olvasóm!

Az elmúlt egy hónapban elhanyagoltam a blogot, így szükségesnek tűnik egy rövid beszámoló elkészítése.

A nyári szabadság alatt elég sokat voltam internet nélküli helyen (végül is pihenni főleg így tudok : ) ), elsősorban a Balatonnál, illetve Somogyország kies helyein. Mivel kaptam pár mailt, úgy tűnik, hogy az előző bejegyzés kvíz kérdéseit félreértették páran: nem azért írtam őket, hogy választ kapjak rájuk, hanem azért, hogy mindenki el tudjon gondolkodni rajta, akit érdekel, illetve, hogy hasonló, nem megválaszolható kérdéseit mindenki meg tudja fogalmazni. A fejemben összeállt a Quo vadis? bejegyzésre a válasz, csak még nem írtam le. Valami szakfolyóiratba fogom megjelentetni, mert többen felhívták a figyelmet rá, hogy nem ez a legmegfelelőbb csatorna. Ám legyen.
Az eredményekről:
- Örvendetes, hogy megjelent Kopenhágában az európai muszlimokról kiadott kötet, melyben Magyarországot jegyzem.
- Megjelent (sajnos túl hosszú ideig tartott!) a Pécsről írt kötetünk német kiadása, a tanszékünk + pár más kolléga áldozatos munkája nyomán. ( Norbert Pap (Hg.): Pécs im Treffpunkt der Kulturen. Publikon, Pécs 240 o) Csinos kiadású kötet lett! Megy a könyvtárakba, főleg Németországba, Ausztriába és Svájcba)
- NYB-os recenziónk megjelenik a Valóság szeptemberi számába, most pedig az angol változat készül.
- Egy színvonalas spanyol folyóiratba megjelenik a Balkánt érintő cikkeink egy csokra, várhatóan az év végén jelenik meg a Revista de Historia Actual -ban. A nyáron főként ezen dolgoztunk.
- Most már nem úszom meg, a sok vihart látott könyvem angol fordítása elkészült, ennek a fésülgetése vár rám. A nemzetközi kiadás ügyeit kell intéznem az ősszel.

Geográfus kvíz

Kérdések, melyek feleletre várnak:

1. Mi a magyar geográfia 10 csúcsteljesítménye?
2. Mi az a magyar teljesítmény szakmánkban, melyet az elmúlt 60 évben megismert/elismert a világ?
3. Emlékeztet-e, és ha igen mely elemeiben az angolszász/német/francia geográfiára a magyar földrajz?
4. Kik azok a magyar geográfusok, akik elismert közéleti szerepet vittek Magyarországon az elmúlt 20 évben?
5. Ki a 10 legismertebb magyar geográfus? Hogy állunk geo-celebekkel?
6. Kialakult-e a geográfusi életpályamodellek rendszere itthon?
7. Mondj néhány tipikus munkahelyet, ahol a tanítványaid elhelyezkednek!?
8. Az oktatáson túl miben nyilvánul meg a geográfia dualista, vagy trialista jellege?
9. Mikor vettél részt utoljára olyan konferencián, melyet nem a szűk területed képviselői szerveztek?
10. Ha holnap egy tollvonással megszüntetnék a geográfiai oktatást és kutatást mi az a 10 dolog, ami rettenetesen hiányozna a magyar kultúrából, közéletből?

Mi az én földrajzom?

Nos, biztosan nem az, amelyik halálra untatott bennünket az általános, vagy középiskolai földrajzórán. Nem is az, ami végtelen hosszan írja le, szedi számba, hogy mi, hol és mennyi. Úgy vélem, ha az efféle földrajznak egykor volt is valami haszna, ma már biztosan nincs. A 12 éves lányom az őt érdeklő helyeket, az arra vonatkozó információkat percek alatt varázsolja elő a számítógépén. Megkeresi a Wikipedián, utánajár a forráshivatkozásoknak és szemügyre veszi a Google Earth-ön, képeket keres róla és megnézi mit írtak róla az arra járók. Észereveszi, hogy a dolgok nem csak úgy vannak, hanem olvasataikon keresztül léteznek. 

Régebben örültünk, ha valamiről volt bármiféle adatunk, akkor is, ha tudtuk, az nem okvetlenül hiteles. Ma az a fő probléma, hogy túl sokféle adat létezik. Melyik a helyes? Erről döntést csak akkor tudunk hozni, ha tudjuk, hogy hogyan született és milyen érdekek szerint történt a felvétele. Ehhez a hely és a kultúra sokkal alapvetőbb és az eddigiektől eltérő ismerete szükséges. Nem elegendő az egyetem egyik kényelmes irodájában ücsörögni és a könyvtárból kihozatott nemzeti statisztikákat böngészgetni.

A leíró, regionális földrajznak végleg bealkonyult. Olyan paradigmaváltást élünk meg, amely újraírja szakmánk szabályait, eszközeinket és feladatainkat is. Nem a könyveinkből, cikkeinkből ismerik meg a felnövekvő generációk a Földet, maguk fedezhetik fel azt, amennyiben persze érdekli egyáltalán még őket. Ennek ugyanakkor számtalan veszélye lehet, hiszen tele van a világ manipulációval, könnyű eltévedni benne. Térképre, tájékozódási jelekre, kritikus gondolkodásra nagyobb szükség van, mint valaha. Így aztán hála Istennek, van még feladatunk is.

Az én földrajzom ilyen próbál lenni. Egy kritikus, oknyomozó földrajz. Igyekszik eligazítani a manipulációk közepette, iránytűt adni, rámutatni a fontosra és a kevésbé jelentősre, olyan, ami kritikus a múlttal, fürkészi a jövőt. Segít végiggondolni a helyünket és személyes, közösségi, nemzeti érdekeinket.

(Előszó. In: Pap Norbert 2010: Magyarország a Balkán és a Mediterráneum vonzásában? Publikon, 7.p.)

Quo vadis Földrajz?

A nyáron megírom hogyan látom, merre tart a magyar földrajz, melyek a gondjai, mit kéne csinálni, amit nem teszünk.