Az alábbiakban olvashatók mindazok az események melyek velem szakmai pályám alatt megestek, vagy amelyek befolyással voltak rá. Kedves Olvasó! Kérlek jóindulattal olvasd soraimat és ha érdekesnek, tanulságosnak, esetleg szórakoztatónak találod meséld tovább ismerőseidnek. Pap Norbert
2015. december 29., kedd
Ali Dede Bosnevi - a türbe kutatás a szarajevói televízióban
2015. december 20., vasárnap
Egy rövid videó felvétel a szigetvári kutatásról
Az UnivTv munkatársai készítettek egy híradós összefoglalást a kutatás állásáról.
2015. december 18., péntek
Megjelent a felfedezés tudományos argumentációját bemutató cikk a Die Erde német folyóiratban
A cikket a Die Erde 2015/4 számbáan a 289-303 oldalakon olvashatjátok.
Vol 146, No 4 (2015): Miscellaneous issue
http://www.die-erde.org/index.php/die-erdeTable of Contents
Review article
R. Vaillant Byizigiro, Thomas Raab, Thomas Maurer
|
213-231
|
Research articles
Michael R. Witiw, Steve LaDochy
|
232-244
|
Pascal Bartout, Laurent Touchart, Jaanus
Terasmaa, Quentin Choffel, Agata Marzecova, Tiiu
Koff, Galina Kapanen, Zoubida Qsair, Véronique
Maleval, Camille Millot, Julien Saudubray,
Mohammad Aldomany
|
245-258
|
Thomas Weinzierl, Katharina Heider
|
259-270
|
Daniel Göler, Matthias Bickert, Dhimiter Doka
|
271-288
|
Norbert Pap, Maté Kitanics, Péter Gyenizse,
Erika Hancz, Zita Bognár, Tamás Tóth,
Zoltán Hámori
|
289-303
|
Book reviews
Buchbesprechungen – Book reviews
Hermann Kreutzmann, Axel Borsdorf, Roland Oberhänsli, Dominik Siegrist
|
304-308
|
2015. december 15., kedd
2015. december 12., szombat
Photos of the research and members of the team
Erika Hancz archeologist, Dr. Norbert Pap head of the research team, Dr. Máté Kitanics researcher
the excavated building (made by Bertók, G. and Simon, B. Museum Janus Pannonius)
Fragment of arabic letters
The robber pit
carved stone from the enretieur(above) Me (below)
the excavated building (made by Bertók, G. and Simon, B. Museum Janus Pannonius)
Fragment of arabic letters
The robber pit
carved stone from the enretieur(above) Me (below)
2015. december 11., péntek
A kutatás jelen állása a szigetvári/turbéki szőlőhegyen
1. 2012 vége óta folyik a török kormány (a TIKA) támogatásával az a kutatás, amely Szulejmán szultán szigetvári türbéjének nyomait keresi. 2015. szeptembertől az OTKA révén a magyar állam is támogatja a vizsgálatokat. A 2013-ban létrehozott kutatócsoport több szóba jöhető helyszínt megvizsgált és zárt ki a vizsgálatból. Így az Almás patak mentén fekvő Magyar-Török Barátság Park környezetét, ahol a szultán szimbolikus sírja ma is látogatható. Ezt a területet korábban időszakosan víz borította, építkezésre alkalmatlan volt, és jellemzői nem vágtak egybe a türbéről szóló írásos forrásokban található információkkal.
2.
A mai Turbékpusztától délnyugatra, mintegy 400 méterre fekvő, Segítő
Boldogasszonynak szentelt kegytemplom környezetét is alaposan átvizsgáltuk. A
templom homlokzatán egy 1913-ban elhelyezett, oszmánli-magyar kétnyelvű tábla
hirdeti, hogy a szultán sírja egykor ott állt. A sík, vizenyős helyen épült
templom környezetében, ahonnan a vár egyébként nem látható, a geofizikai
vizsgálatok semmi jelét nem mutatták jelentősebb épületek alapozásának,
erődítésnek vagy oszmán kori élet nyomainak. A korábbi ásatások sem hoztak felszínre
semmiféle, erre utaló bizonyítékot. A türbéről szóló írásos forrásokban
olvasható földrajzi jellemzőknek nem felel meg a helyszín. Mindezek alapján
2015 elején ezt a helyszínt is kizártuk a lehetséges helyek köréből.
3.
A kutatócsoport már 2013-ban felvetette, hogy a türbe maradványait talán egy
eddig figyelmen kívül hagyott területen: a templomtól 1200 méterre fekvő
turbéki-zsibóti szőlőhegy tetején kellene keresni. A helyszín az írott
forrásokkal jól összeegyeztethető, miközben a felszínen megfigyelhetők az
oszmán kori élet intenzív nyomai (cserép- és téglamaradványok stb.) A helyi
lakosok szerint itt egykor "török rom" állt, és többször is
bejelentést tettek oszmán kori régészeti maradványokról. A 2014-15-ben
folytatott geofizikai és távérzékeléses vizsgálatok révén sikerült meghatározni
több, jelentős méretű épület nyomait, melyek délkeletre néznek. Közülük egy
szinte tökéletesen a mekkai irányra tájolt. Az épületek fekvése
összeegyeztethető egy 1664. évi Turbék-ábrázolás épületeivel (dzsámi/türbe,
derviskolostor, katonai barakk, az erődítmény nyomai).
4.
A dzsámi vagy türbe falainak maradványait a 2015. október-novemberben végzett
régészeti ásatások során feltártuk. Az oszmán korban emelt épület négyszögletű,
széles falait téglából és kőből rakták. Az épület központi helyisége 7,8X7,8
méter. Északnyugati irányból, hármas osztatú előcsarnokon keresztül lehetett
megközelíteni. Mihrábnak, minaretnek nincsen nyoma. Az épületet kőlapokkal
burkolták, a központi részén egy nagyméretű, 2 méter mély rablógödör tátong,
amelyet minden valószínűség szerint 17. század végi fosztogatók áshattak ki. Az
egykori épület egyes szerencsésen fennmaradt díszítéselemei az isztambuli
Szulejmán türbe díszítéseivel mutatnak rokonságot. Jelenleg minden arra mutat,
hogy ez az épület lehetett a szulejmáni sírhely. Ám ahhoz, hogy ezt 100%-os
biztonsággal kijelenthessük, további vizsgálatokra, a környezetében álló
további épületek feltárására is szükség van. A műszeres vizsgálatok és a
régészeti feltárás jövő tavasszal folytatódik.
5.A
jelenleg folyó kutatások több szálon futnak. A történeti, történeti földrajzi
és régészeti vizsgálatok mellett emlékezetpolitikai és egyháztörténeti
kutatásokat is folytatunk. Tovább kutatjuk a turbéki Segítő Boldogasszony
templom létesítésének történetét és az egykori hadszíntéren is méréseket,
feltárásokat folytatunk. Az 1566-os szigetvári ostrom kerettörténetének,
tágabban vett jelentőségének megértéséhez átvizsgáljuk a kor diplomáciai
iratanyagát is.
2015. december 9., szerda
Press release on the finding of the tomb of Suleiman the Magnificent in Szigetvar
1. The
research for finding the traces of the tomb (türbe) of sultan Suleiman in
Szigetvár has been carried out since late 2012, with funding received from the
Turkish government (through TIKA). Since September 2015, through the Hungarian
Scientific Research Fund (OTKA), the state of Hungary has also supported the
examinations. The research group established in 2013 examined several possible
locations and excluded numerous ones from the examination. These included the
environs of the Hungarian-Turkish Friendship Park along the Almás Stream, where
the symbolic grave of the sultan is still open to visitors. This area was
formerly covered with water periodically, it was unsuitable for construction
and its characteristics did not comply with the information on the tomb found
in written sources.
2. We
have also thoroughly examined the surroundings of the shrine church of Virgin
Mary the Protectress, located approximately 400 metres to the southwest from
the current location of Turbékpuszta. A memorial plaque worded in Hungarian and
Ottoman Turkish, placed in 1913, announces on the church façade that the
Sultan’s tomb used to be here. However around the church built on a flat,
marshy land, from where the fortress cannot be seen, the geophysical
examinations showed no sign of the foundations of a significant building, a
fortification or the remains of Ottoman era life. Earlier excavations also
failed to uncover any type of evidence suggesting these. The location does not
comply with the geographical characteristics described in written sources about
the tomb. Based on the above, in early 2015 we also excluded this location from
the range of possible sites.
3. The
research group already suggested in 2013 that the remains of the tomb may be
located at an area so far ignored: on the top of the Turbék-Zsibót vineyard,
located approximately 1200 metres from the church. The site is compatible with
the written sources, while the traces of Ottoman era life are apparent on the
surface (tile and brick artefacts, etc.). According to the local population,
"Turkish ruins" used be located here, and they have reported Ottoman
era archaeological artefacts on numerous occasions. With the geophysical and
remote sensing examinations carried out in 2014/15, the traces of several
buildings of a significant size could be described, all oriented toward the
southeast. One of them is almost exactly oriented toward Mecca. The layout of
the buildings is compatible with the buildings in the 1664 depiction of Turbék
(cami [mosque] / türbe, dervish monastery, military barracks, remains of the
fortification).
4. We
have uncovered the remains of the cami or türbe walls during the archaeological
excavations carried out in October/November 2015. The building constructed in
the Ottoman era was rectangular; its wide walls were built from bricks and
stones. The main room of the building is 7.8x7.8 metres large. It could be
accessed from the northwest, through a triple-aisle lobby. There is no trace of
a mihrab or minaret. The building was covered with stone tiles, and there is a
rather large, 2 metres deep robber pit in its central part, which was presumably
dug by raiders in the late 17th century. Some luckily survived decorative
elements of the former building show kinship to the decoration of the Suleiman
türbe in Istanbul. Currently everything suggests that this building could have
been Suleiman's tomb. However, in order to be able to assert this with 100%
certainty, further examinations and the excavations of the other surrounding
buildings are necessary. Examinations with technical devices and archaeological
excavation will continue next spring.
5.
Currently ongoing studies are multi-threaded. In addition to historical,
historic geography and archaeological examinations, we also conduct research
works in the fields of memory policy and church history. We also research the
history of establishing the Virgin Mary the Protectress church in Turbék and we
conduct surveys and excavations at the former battlefield. In order to better
understand the historical framework of the Siege of Szigetvár in 1566 and its
historic importance, we are examining the diplomatic records from the era.
2015. december 8., kedd
2015. május 4., hétfő
Beszámoló az MTA TfB Politikai Földrajzi Albizottsága 2014-es tevékenységéről
A Politikai Földrajzi
Albizottság 2014. évi tevékenysége
Az
Albizottság a következő rendezvények szervezésében vett részt:
-
VI.
Több nemzetiségű államok keletkezése és
felbomlása Kelet-Közép-Európában: Az I. világháború (Szeged) (március)
-
IX.
Magyar Politikai Földrajzi Konferencia. Keleti nyitás - Globális nyitás.
In memoriam Tóth József (Pécs) (október)
-
VIII.
Régiók a Kárpát-medencében (Kaposvár) (október)
Nemzetközi
rendezvényeken való megjelenés és képviselet:
-
Association
for Borderlands Studies 1st World Conference: Post-Cold War Borders: Global
Trends and Regional Responses. 2014. Június 9-13, Joensuu (FIN)-Szentpétervár
(RUS)
-
International
Geographic Union Regional Conference: Changes, Challenges, Responsibility.
2014. Augusztus 18-22. Krakkó (POL).
A
tudománytörténeti munkacsoport előkészítette „A magyar politikai földrajz
1989-1914” című kötet tanulmányait. A kötet 2015 első negyedévben jelenik meg.
•
Pap
Norbert (szerk.)
–
Frisnyák
Sándor – Kókai Sándor: A magyar
történeti földrajz a rendszerváltás után
–
Hardi
Tamás: Határföldrajz, határkutatás (1989-2014)
–
Nagy
Miklós Mihály: A katonaföldrajz elmúlt 25 éve
–
Tátrai
Patrik: Etnikai földrajzi kutatások napjaink Magyarországán
–
Süli-Zakar
István: Politikai földrajz a debreceni
egyetemen
–
Békési
László: Politikai földrajzi műhelyek a magyar fővárosban
–
Pál
Ágnes - Gulyás László: Szegedi politikai földrajzi, geopolitikai kutatások
–
Bali
Lóránt: Pécs a magyar politikai földrajzban
Pécs, 2015. február 2.
Dr. Pap Norbert
elnök
2015. május 3., vasárnap
Néhány adalék Turbékhoz
A Turbékot ábrázoló rajz csak a település központi elemét, a Szulejmán küllijét és az azt védő erődöt mutatja. Nem tudjuk pontosan, hogy miért csak a türbét, mecsetet, derviskolostort és katonai barakkot ábrázolták. A kutatók már igen hosszú ideje nézegetik a rajzot és többféle feltételezés is megjelent már. Van, aki szerint a település valahol máshol volt, kisebb-nagyobb távolságra. Más szerint eleve nem törekedett a szerző pontos ábrázolásra, mint ahogyan az 1664-es téli hadjárat alkalmával készült többi erőd ábrázolásánál sem történt így. A régészeti vizsgálatok egyértelműsítik, hogy a rajzsorozat több tagja esetében is csak nagyjából korrekt a rajz. Lehet, hogy csak a fontosnak tekintett objektumokat, azt is valamilyen hibaszázalékkal rögzítette a szerző. Továbbá tudjuk, hogy az 1664-es téli hadjárat idején a települést felégetik. Amennyiben a település más épületei nem időtálló anyagból épültek, akkor nem is nagyon volt mit ábrázolni. A további helyszíni vizsgálatok, főként pedig a régészeti feltárások adnak majd választ a kérdésekre.
Ami nem kérdés, hogy Turbékról mint városkáról emlékeznek meg a források. Többféle polgári funkció (épület és foglalkozás), ami a zarándokok kiszolgálásáról tanúskodik maradt fenn említésként. Továbbá már az 1579-es szandzsák-összeírásban fennmaradt a neve a két turbéki mahallénak (kerület) és a forrás említi az ott lakó családok számát is. Az idő múlásával a település fejlődött, sőt az 1664-es pusztulás után IV. Mohamed jelentős megnagyobbítással állíttatja helyre nagy nevű elődje sírjának védművét és funkcióit. A végső pusztulást megelőzően a források közepes jelentőségű városias helynek említik.
Ami nem kérdés, hogy Turbékról mint városkáról emlékeznek meg a források. Többféle polgári funkció (épület és foglalkozás), ami a zarándokok kiszolgálásáról tanúskodik maradt fenn említésként. Továbbá már az 1579-es szandzsák-összeírásban fennmaradt a neve a két turbéki mahallénak (kerület) és a forrás említi az ott lakó családok számát is. Az idő múlásával a település fejlődött, sőt az 1664-es pusztulás után IV. Mohamed jelentős megnagyobbítással állíttatja helyre nagy nevű elődje sírjának védművét és funkcióit. A végső pusztulást megelőzően a források közepes jelentőségű városias helynek említik.
2015. április 14., kedd
Kolozsváron a Bulgakovban
Tegnap éjjel értem Kolozsvárra, egy meglehetősen unalmas és hosszú vonatút után. A városban töltöm a hetet, mint Erasmus oktató. 10 órát kell oktatnom a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen. Ma találkoztam a dékán úrral Tonk Marcival (egy idősek vagyunk ... szerintem ő 70 évesen is Marci lesz, míg én Papnorbi), Radu Lupescu tanszékvezetővel és Murádin János kari kancellárral. Tettem egy nagy sétát a városban (elég nagy szégyen, de most vagyok itt először) , elmentem a Mátyás szobrot megnézni a főtérre és persze a Szamost. Este a Bulgakovban vacsoráztam, ami egy olyan romkocsma-féle itt.
2015. április 11., szombat
A Szülejmán kötet
Kedves olvasók, itt olvashatjátok a Szülejmán-kutatócsoport 2013-as eredményeit tartalmazó kötetet.
https://www.academia.edu/7983596/Pap_Norbert_szerk._Sz%C3%BClejm%C3%A1n_Szult%C3%A1n_eml%C3%A9kezete_Szigetv%C3%A1ron._Norbert_Pap_Kanuni_Sultan_S%C3%BCleyman%C4%B1n_Sigetvardaki_hat%C4%B1raS%C4%B1
https://www.academia.edu/7983596/Pap_Norbert_szerk._Sz%C3%BClejm%C3%A1n_Szult%C3%A1n_eml%C3%A9kezete_Szigetv%C3%A1ron._Norbert_Pap_Kanuni_Sultan_S%C3%BCleyman%C4%B1n_Sigetvardaki_hat%C4%B1raS%C4%B1
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)