Beszámoló az MTA TfB Politikai Földrajzi Albizottsága 2014-es tevékenységéről

A Politikai Földrajzi Albizottság 2014. évi tevékenysége

Az Albizottság a következő rendezvények szervezésében vett részt:

-         VI. Több nemzetiségű államok keletkezése és  felbomlása Kelet-Közép-Európában: Az I. világháború  (Szeged) (március)

-         IX. Magyar Politikai Földrajzi Konferencia. Keleti nyitás - Globális nyitás. In memoriam Tóth József (Pécs) (október)

-         VIII. Régiók a Kárpát-medencében (Kaposvár) (október)

Nemzetközi rendezvényeken való megjelenés és képviselet:

-         Association for Borderlands Studies 1st World Conference: Post-Cold War Borders: Global Trends and Regional Responses. 2014. Június 9-13, Joensuu (FIN)-Szentpétervár (RUS)

-         International Geographic Union Regional Conference: Changes, Challenges, Responsibility. 2014. Augusztus 18-22. Krakkó (POL).

A tudománytörténeti munkacsoport előkészítette „A magyar politikai földrajz 1989-1914” című kötet tanulmányait. A kötet 2015 első negyedévben jelenik meg.

•      Pap Norbert (szerk.)

–     Frisnyák Sándor – Kókai Sándor: A magyar  történeti földrajz a rendszerváltás után

–     Hardi Tamás: Határföldrajz, határkutatás (1989-2014)

–     Nagy Miklós Mihály: A katonaföldrajz elmúlt 25 éve

–     Tátrai Patrik: Etnikai földrajzi kutatások napjaink Magyarországán

–     Süli-Zakar István:  Politikai földrajz a debreceni egyetemen

–     Békési László: Politikai földrajzi műhelyek a magyar fővárosban

–     Pál Ágnes - Gulyás László: Szegedi politikai földrajzi, geopolitikai kutatások

–     Bali Lóránt: Pécs a magyar politikai földrajzban

Pécs, 2015. február 2.

Dr. Pap Norbert

elnök

Néhány adalék Turbékhoz

A Turbékot ábrázoló rajz csak a település központi elemét, a Szulejmán küllijét és az azt védő erődöt mutatja. Nem tudjuk pontosan, hogy miért csak a türbét, mecsetet, derviskolostort és katonai barakkot ábrázolták. A kutatók már igen hosszú ideje nézegetik a rajzot és többféle feltételezés is megjelent már. Van, aki szerint a település valahol máshol volt, kisebb-nagyobb távolságra. Más szerint eleve nem törekedett a szerző pontos ábrázolásra, mint ahogyan az 1664-es téli hadjárat alkalmával készült többi erőd ábrázolásánál sem történt így. A régészeti vizsgálatok egyértelműsítik, hogy a rajzsorozat több tagja esetében is csak nagyjából korrekt a rajz. Lehet, hogy csak a fontosnak tekintett objektumokat, azt is valamilyen hibaszázalékkal rögzítette a szerző. Továbbá tudjuk, hogy az 1664-es téli hadjárat idején a települést felégetik. Amennyiben a település más épületei nem időtálló anyagból épültek, akkor nem is nagyon volt mit ábrázolni. A további helyszíni vizsgálatok, főként pedig a régészeti feltárások adnak majd választ a kérdésekre.
Ami nem kérdés, hogy Turbékról mint városkáról emlékeznek meg a források. Többféle polgári funkció (épület és foglalkozás), ami a zarándokok kiszolgálásáról tanúskodik maradt fenn említésként. Továbbá már az 1579-es szandzsák-összeírásban fennmaradt a neve a két turbéki mahallénak (kerület) és a forrás említi az ott lakó családok számát is. Az idő múlásával a település fejlődött, sőt az 1664-es pusztulás után IV. Mohamed jelentős megnagyobbítással állíttatja helyre nagy nevű elődje sírjának védművét és funkcióit. A végső pusztulást megelőzően a források közepes jelentőségű városias helynek említik.

Kolozsváron a Bulgakovban

Tegnap éjjel értem Kolozsvárra, egy meglehetősen unalmas és hosszú vonatút után. A városban töltöm a hetet, mint Erasmus oktató. 10 órát kell oktatnom a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen. Ma találkoztam a dékán úrral Tonk Marcival (egy idősek vagyunk ... szerintem ő 70 évesen is Marci lesz, míg én Papnorbi), Radu Lupescu tanszékvezetővel és Murádin János kari kancellárral. Tettem egy nagy sétát a városban (elég nagy szégyen, de most vagyok itt először) , elmentem a Mátyás szobrot megnézni a főtérre és persze a Szamost. Este a Bulgakovban vacsoráztam, ami egy olyan romkocsma-féle itt.

A Szülejmán kötet

Kedves olvasók, itt olvashatjátok a Szülejmán-kutatócsoport 2013-as eredményeit tartalmazó kötetet.

https://www.academia.edu/7983596/Pap_Norbert_szerk._Sz%C3%BClejm%C3%A1n_Szult%C3%A1n_eml%C3%A9kezete_Szigetv%C3%A1ron._Norbert_Pap_Kanuni_Sultan_S%C3%BCleyman%C4%B1n_Sigetvardaki_hat%C4%B1raS%C4%B1

A NatGeo érdeklődik a Szulejmán-kutatás iránt

A héten érdekes látogatónk volt Angliából, egy ott élő ausztrál: Roff Smith. Kerékpáros legenda, fotográfus, újságíró és a hét végére a barátunk. Fantasztikus figura, 17X járt az Antarktiszon és egy csomó más érdekes helyen. Baranya érdekelte, Mohács, Pécs és Szigetvár ... Megmutattam neki, ami csak belefért ebbe a pár napba. Azt hiszem vissza fog jönni ide, mert nagyon beleszeretett a helybe.
Elég sokat megtudtunk tőle a National Geographic-ról, ami az egyik kenyéradó gazdája. Csak a weboldalukat napi 200 ezer látogató keresi fel, ez havi 6 millió látogatót jelent. A magazint 28 nyelven, havonta 35 millióan olvassák. Ez egy óriás!!! Úgy véli, hogy a sztorink be fog kerülni a lapba, mert imádták az amerikai szerkesztők. Amit megmutattunk neki, az pedig még fokozta is az érdeklődését. Jó érzés volt, hogy értékelik a munkánkat.

Elkészült a Szülejmán kutatás eredményeit bemutató kötet

Kedves Olvasóm!

Örömmel tudatom minden kedves érdeklődővel, hogy nyomdában van a jelentésünk a Szülejmán-kutatásról, a kötet, amely bemutatja a 2013-as évben általunk feltárt bizonyítékokat és a kapcsolódó elemzéseket. Az írások a Mediterrán és Balkán Fórum folyóirat magyar-török, kétnyelvű különszámában jelennek meg. Az előszót Fodor Pál professzor úr írta. A nyitó fejezetet Hóvári János nagykövet úr Szigetvár jelentőségéről a magyar-török kapcsolatokban. Ezt követően én foglalom össze a kutatás hivatalos eredményeit és megírom a perspektívákat. Fatih Elcil az Isztambuli Egyetem Művészettörténeti Tanszékéről az oszmáni türbe építészetről ír egy áttekintő írást. Bognár Zita és Gyenizse Péter bemutatja fantasztikus térképeit a 17.századi tájrekonstrukcióról és leírja a földrajzi környezetet. A következőkben Hancz Erika bemutatja a türbe oszmáni forrásokban való megjelenését. Kitanics Máté pedig az 1680-as évektől az 1780-as évekig terjedő időszakból való magyar, német, latin és horvát forrásokat mutatja be. Sokcsevits Dénes a Zrínyiek kultuszáról írt. A kötet végén a kötet fő lektora, Feridun Emecen professzor úr záró gondolatai jelennek meg.
A terjedelmi korlátok miatt a teljes feltárt anyag csak egy része, kevesebb mint fele kerül bemutatásra, de a legfontosabb, kiemelésre érdemes része. A térképi anyagok, az eredeti források fényképei, a számos fotó, légifelvétel, miniatúra és kézirajz igen szemléletessé teszi a mondanivalót. Történeti földrajzi munka még soha nem jelent meg török nyelven és soha nem élvezett ekkora közfigyelmet. Rövidesen mindenki olvashatja és reméljük további hasznos viták alapjává válhat.

A tanszékünk szakmai programja 2014-2016 között

A tanszék személyi állománya:

• Dr. Császár Zsuzsa,
• Dr. Gálosi-Kovács Bernadett (tartósan távol)
• Dr. Pap Norbert, tanszékvezető
• Dr. Reményi Péter,
• Dr. Szilágyi István,
• Dr. Végh Andor,
• Dr. Wilhelm Zoltán,

Nappali tagozatos doktoranduszaink:

• Léphaft Áron
• Kőműves Krisztina
• Zagyi Nándor
• Dömös Marianna (halaszt)

Helyzetértékelés: Magyarország egyetlen politikai földrajzi tanszéke, melynek nemzetközi láthatósága is van. A kutatók globális kutatói kapcsolati hálóval rendelkeznek. Különösen jelentős kapacitással bír a geopolitikai, a kisebbségkutatás és a vallási közösségek szerveződése kutatása terén. A földrajz és a geográfus képzések etnikai, történeti- és politikai földrajzi, regionális földrajzi, valamint a terület- és településfejlesztési elemeinek,valamint a földrajzi tanárképzés oktatását végzi. Ezen túl a PTE nemzetközi tanulmányok képzésében is jelentős szerepet visz.

Oktatási fejlesztési elképzelések: Mind a geográfiai, mind pedig a nemzetközi tanulmányok képzési területen kialakultak az oktatás keretei. Az egyes tantárgyak módszertani fejlesztése, egyes tananyagok fejlesztése kívánatos lenne (pl. politikai földrajzi jegyzet). Új képzési formát (pl. kisebbségpolitika területen) több kari formában lehet elképzelni, és ezt a tanszék támogatná. A tanszék oszlopos tagja a PTE Jean Monnet Kiválósági Központnak (ketten az öt alapítóból a tanszék tagjai: Dr. Szilágyi István, Dr. Pap Norbert). A Kiválósági Központ további fejlesztése az elkövetkező 3 év fontos feladata lesz. A tanszék a doktori képzésben is kiemelkedő szerepet játszik (két törzstagot is ad a doktoriskolának). A doktori képzést illető erőfeszítéseket növelnünk kell. A hallgatói állomány aggasztó gyengeségét a tehetséggondozás erőteljes fejlesztésével lehet csak (részben) ellensúlyozni, erre törekedünk kell.

Kutatási és publikációs elképzelések: Kutatócsoportunk régóta működik a Balkán és a mediterrán térség kutatása terén. Dr. Wilhelm Zoltán docens úr pedig nemzetközi ismertségű India kutató, aki körül Dél-Ázsia területi problémáival foglalkozó kutatói műhely alakult ki. Ezek további fenntartása stratégiai jelentőségű. Ezekhez kapcsolódó részkutatások az elkövetkező 3 évben a következők lehetnek: a tanszék török projektjei, mint a szigetvári Szulejmán-projekt, valamint a Törökország nemzetközi, azon belül pedig a balkáni szerepvállalását vizsgáló kötet elkészítése, a közép-európai iszlamizáció földrajzi jellege, sajátosságai, a migráció folyamatai. Az Ázsia-dimenzió kutatása is jól fejlődik. Különösen az indiai és a japán kapcsolatrendszer az, ami fejlettnek tekinthető. Távlatosan a tanszék az un. Globális nyitás – keleti nyitás témakör kutatásában kíván szerepet játszani, ami társadalmi és politikai legitimációját is biztosíthatja. Formai keretként új OTKA-kutatás, Horizon 2020 projekt stb indítása, az IVS által támogatott projekt alapítása, kutatói ösztöndíjak megszerzése a fontosabb feladataink. Célul tűztük ki, hogy az elkövetkező 3 év végére legalább két impakt faktoros publikációval rendelkezzen a tanszék minden oktatója, továbbá jelentős számú scopusos megjelenéssel is rendelkezzünk.

Tudományos és oktatási utánpótlás: Rendezni szükséges Dr. Végh Andor adjunktus úr oktatói státuszát. A Dr. László Mária nyugdíjba vonulása miatt keletkezett tanszéki oktatói hiány megnyugtató rendezése is még várat magára. Ennek érdekében minimálisan egy fő létszámfejlesztést tartunk szükségesnek, mely praktikusan egy fő tanársegédi, vagy tudományos segédmunkatársi állás létesítésével oldható meg. A tanszékre kerülő demonstrátorok és doktoranduszok kiválasztására fokozott figyelmet kell fordítani.

Tudományos és oktatási előmenetel: A tanszéken minden oktató rendelkezik tudományos fokozattal, hárman habilitáltak, egy fő az MTA doktora és egyetemi tanár. Az elkövetkező három évben a tanszéken dolgozó három adjunktus közül legalább ketten felkészülnek a habilitációra. A három habilitált közül pedig ketten felkészülnek az MTA doktori cím megszerzésére, egy fő pedig beadja a pályázatát is. A tanszéki doktoranduszok (beleértve a levelezőket is) közül az elkövetkező 3 évben legalább 3 fő megvédi a doktori disszertációját.

Munkafeltételek: A dologi munkafeltételek jók, illetve elfogadhatóak hála a korábbi HEFOP és ROP pályázatunk fejlesztéseinek. Probléma, hogy a számítógépes eszközparkunk vészesen öregszik, ami nem csak egyedül a tanszékünk problémája. Az informatikai eszközpark cseréjére erőfeszítéseket kell tennünk. Erre jelenleg reális lehetőség csak pályázati keretben van. Ezen túl ugyancsak pályázati alapon a minimális utazási pénzügyi alap megteremtése az, amire törekednünk szükséges. Ennek hiánya már ma is vészes következményekkel fenyeget.